| ||||||||||||||||||||||||||||||
|
Óbuda - Újlak I. téglagyár 2012.06.27 (Óbuda-Hegyvidékiek Egyesülete) Óbudán 12 olyan helyet ismerünk, ahol rövidebb-hosszabb ideig téglát készítettek. Ezt az a nagy mennyiségű agyagkészlet tette lehetővé, amelyet már a római korban is használtak. A legkorábbi alapítású, és leghosszabb ideig, 234 évig működött a Margit kórház északi szomszédságában fekvő téglavető-téglagyár. Ezt 1737-ben az akkor Óbudát birtokló Zichy család feje, özvegy Zichy Péterné alapította (téglajele: GSB). Őt követte fia, gróf Zichy Miklós (téglajele: CNZ), majd özvegye Berényi Erzsébet. (téglajele: CEZ-CEB) Nagybátony-Újlaki, vagy Újlaki téglagyár. A képen a téglagyár bejárata Közben felépült a mellette álló dombon a máriacelli kegyszobor másolatát, a Kiscelli Madonnát őrző templom, amelyről az itt található agyagot "kiscelli"-nek nevezték el a XIX. században. Az óbudai uradalom - és benne a téglavető - 1766-ban a Kamara tulajdona lett, és ettől kezdve közel 120 éven át az OB - "Oppidum Budensis" jelet használták, számtalan változatban (téglajele: OB). Újlak akkori határánál, a Nagyszombat utcánál, egy korábbi téglavetőből kialakult Kunwald Jakab téglavetője és gyára, melynek többféle jelváltozatát ismerjük (téglajele: J-Címer-K). Ezt a téglagyárat vette meg az 1869-ben alakult Újlaki Tégla és Mészégető Rt. (Újlaki Rt.), amelynek nagy, kettős telepe volt (téglajele volt az "Újlaki T.GY."). A századforduló után itt már jobbára csak meszet égettek. Óbudán a Kiscelli mellett megalakult az "Ofner Vereinigte Brennerei" (téglajele: OFVB), illetve a Murschell féle "I. Óbudai téglagyár Rt." (téglajele: OB-címer-Rt). Az 1888-ban ill. 1891-ben mindkettőt megvette az Újlaki Rt., melynek itt is nagy kiterjedésű "alsó gyára" volt a Bécsi és Vörösvári utak között. Az Újlaki ez időtől itt gyártotta a téglát (téglajele: UTG), majd a tetőcserepet (hódfarkú-, szalag-, préselt-) és számtalan másféle termékét. Az Újlaki Rt.-nek sokféle melléktelepe és üzemága is volt.
Az Újlaki Rt. 1928-ban beolvadt a Nagybátonyi Kőszénbánya Rt.-be, és ettől kezdve "Nagybátony-Újlaki" néven működött az államosításig (téglajele: NT). Az I-es téglagyár 16 kamrás Hoffmann körkemencéjének alaprajza és metszete. Az 1930-as évek elején nagy változatossággal indult meg a különböző méretű, lyukacsos "sejt-téglák", válaszfaltéglák gyártása, és az acélgerendák nélküli, kerámia béléstestekből kialakított födémrendszerek kidolgozása. Az államosítás után a téglagyárakat különböző csoportosításokba - trösztökbe, egyesülésekbe - besorolva irányították. Ezeken belül volt a É. M. Budai Tégla és Cserépipari Vállalat, melynek vezető gyára volt az egykori "Nagybátony-Újlaki" gyár, a hozzá tartozó másik 10 üzemmel együtt. A téglagyár ekkor kapja az Újlaki I. telephely cégjelzést. 1953-ban felszámolták az "alsó-gyárat". Helyén 1959-re megépült a szakorvosi rendelőintézet, 1964-re a kísérleti lakótelep, majd 1974-re befejeződött a terület paneles beépítése. 1973-ban a "felső-gyár" is beszüntette működését. A következő évtizedekben a gyár épületeit lebontották, helyére épült a Kossuth Zsuzsa Egészségügyi Szakközépiskola, a Praktiker Áruház és a Stop & Shop üzletház. A bánya feltöltése, felszíni vizek elvezetése és növénytelepítése 2000-ben fejeződött be. (Kádár József előadása alapján)
|
| ||||||||||||||||||||||||||||
(c) Kisvasutak Baráti Köre Egyesület -
Impresszum -
Hír küldés -
Üzenet Belépés - Webmail - Intranet - FAV - EgyesületOnline |