| ||||||||||||||||||||||||||||||
|
Galgamácsai Erdei Vasút (Szűcs Zoltán József) A XX. század elején az erre csörgedező Megyerke-patak eredésénél szép, de nem tartós követ fejtettek. Az akkor igen olcsó, gazdaságos szállítási megoldást választva, a Megyerke-patak völgyében a KŐBÁNYA - MEGYERKE-PUSZTA - GALGAMÁCSA MÁV állomásig vezető útvonalon 760 mm-es vasutat építettek. Az átrakó a mostani PFT telep helyén volt. A Galga völgyében a folyócskáig töltést építettek, a víz felett 6 méteres hídon vezetett át a vasút. A fa aljakra 12,5 kg/fm tömegű sínek kerültek. A vonóerő itt is "egy lóerős" volt. Csak az üres kocsikat kellett lóval továbbítani, az egyenletesen lejtő pályán a megrakott kocsikat fékkel eresztették le. A kifejtett kő iránti érdeklődés idővel csökkent, ugyanis a fejtés során gyengébb minőségű - mállékony - rétegek kerültek elő, ezek anyaga legfeljebb feltöltésre volt jó. A bányászat később meg is szűnt, csak néha, a helyi igényekre gyűjtöttek követ. Fával akkor még nem szűkölködtek, a kisvasutat átvette a Magyar Királyi Erdőhivatal Gödöllői Erdészete. Kezdetben változás nem volt, a vagononként 7 űrméternyi fa gravitációs hajtóerővel érkezett le. Később azonban a kitermelés felfutott, a lovacskázás - gurigázás nem bizonyult elegendőnek. 1920-ban azonban gőzmozdonnyal folyatódtak a szállítások. A mozdony kalandos úton jutott ide. A Királyi Erdőhivatal a Vágvölgyi Erdei Vasútra rendelte, de mire 1919-ben elkészült, a felvidék már cseh megszállás alá került, ezért nem lehetett kiszállítani - itt még feltehetően az eredeti VEV 3 pályaszámot viselte. A mozdony később a LÁEV-en, 5-ös pályaszámon, majd Mátravasúton ÁEV 437,404 psz. dolgozott, 1951-ben állomásították Gyöngyösre. 1948-ban a vágányokat 9kg/fm tömegűekre cserélték, a vontatást pedig egy dízelmozdonyka vette át. Valószínűleg egy MD-2 típusú. A kitermelhető fa mennyisége időközben csökkent, személyforgalmat nem indítottak, és kiépült a szilárd burkolatú feltáró út is. 1963-ban a vasutat felbontották. Ma már igen kevés emlékeztet az egykori pályára, a Galga völgyi töltés jól látható még, és megtalálható az egykori híd is, de félredobva, nem egészen a nyomvonalában már csak egy gyalogoshíd szolgál. A Megyerke-patak völgyi töltés már csak úgy érzésből követhető, sok helyen beszántották. Az erdészet helyét a mezőgazdaság vette át.
|
| ||||||||||||||||||||||||||||
(c) Kisvasutak Baráti Köre Egyesület -
Impresszum -
Hír küldés -
Üzenet Belépés - Webmail - Intranet - FAV - EgyesületOnline |