kisvasut.hu - kisvasut.hu - Vasúttörténet - Közép-Magyarország | ||
25 éve szűnt meg a Mogyorósi Tanbánya vasútja Nem volt jelentős vonalhosszú, a járműállomány sem volt különleges de ez volt az utolsó bányavasút a dorogi szénmedencében, sőt annak is a peremén amely a kitermelt szén elszállítására szolgált. Hasonló fekvésű és adottságú a Kemenceihez, története is hasonló, a Wolfner-Schanczer építette. Budapest - A nagykörúti próbavillamos Budapesten a villamosközlekedést első ízben keskeny nyomtávon, 1000 mm-en próbálták ki. Ez a nyomtáv sok városban később is megmaradt, azonban Budapesten áttértek a normál nyomtávra a városi közlekedésben is. Budapest - Szentmihályi lóvasút 1873-ban Tóth Kálmán elkészítette Puszta Szent Mihály parcellázási térképét. Ekkorra egyes befektetők gyakorlatilag felvásárolták Szentmihály egész területét. Többholdnyi területet vett meg Almásy Pál, Lukács Antal, Vida Lajos, Krajcsovits Ignác, Appl János, Borhy János, dr. Apaticzky Sándor, Weinwurm János, Gyurkovics Jenő, a Schmiedlechner-Klimkó és a Diettrich család. Budapesti Vidámpark gőzmozdonyos kisvasútja A vasút 1917-18-tól 1974 közepéig üzemelt. A gőzmozdonyt az angol Busset & Lowke mozdonygyár építette valószínűleg 1914-ben, Genova részére. Kb. 2-3 évig üzemelt ott, majd a budapesti Angolparkba szállították (a mai Vidámpark őse). Budapesti Vidámpark hullámvasútja 1912-ben építették, lényegében ma is eredeti formájában áll, a II. világháború előtt a mai Elvarázsolt kastély helyén volt még egy kéthullámos pályarész, ezt a szakaszt azonban a II. világháborúban lebombázták és nem építették újjá. A 700 mm nyomtávolságú pálya teljes hossza jelenleg 980 m. Cérnán Guruló Vacak - Harminc éve szűnt meg a ceglédi kisvasút Aki három évtizeddel ezelõtt kilépett a ceglédi pályaudvar kapuján, a maitól gyökeresen eltérõ kép fogadta. Az állomás elõtti teret nagyjából a mostani gépkocsi-parkolónál kiképzett árok vonalában sínpár szelte át, ezen csühögött el napjában négyszer a vonat Csemõn át Hantházára és vissza. Pár méterrel odébb, a Kölcsey teret szegélyezõ nevesincs utca peremén másik, keskeny sínpár volt látható, mely a Rákóczi útnál végzõdött. Most egy szomorú évforduló kapcsán ez utóbbiról lesz szó. Csillaghegyi Kőszállító Iparvasút A Ney Ede és Társa cég a csillaghegyi Rókahegyen fekvő kőbányáitól a Duna partjáig kőszállító iparvasutat épít 1897-ben. Dorog: Krónika a Homokvasútról az 1960-1970 évek között A Kisvasutak Baráti Köre Egyesület visszaemlékezést szervezett 2019. február 3-án Dorogon a harminc éve megszűnt homokszállító vasútról. A találkozót Molnár Márk elnökségi tag vezette. Az eseményen részt vett Szécsey István a Siemens Mobilty Kft. értékesítési vezetője és Posch Győző Viktor a Homokvasút egyik volt vezetője. A szakmai eszmecserét követően úgy döntöttek, hogy készüljön visszaemlékezés arról az időszakról, amelynek részese volt Posch Győző Viktor. Ez az időszak 1960 és 1970-es évekre vonatkozik. A XX. század elején az erre csörgedező Megyerke-patak eredésénél szép, de nem tartós követ fejtettek. Az akkor igen olcsó, gazdaságos szállítási megoldást választva, a Megyerke-patak völgyében a KŐBÁNYA - MEGYERKE-PUSZTA - GALGAMÁCSA MÁV állomásig vezető útvonalon 760 mm-es vasutat építettek. 1890-ben Gyömrői Aurél téglagyárat és malmot építtet, majd gróf Teleki Tiborral keskeny nyomtávú vasutat építenek a téglagyár és a vasútállomás között. (...) Vámosmikola elágazó állomásként működött, de így is akadt szolgálatmentes időszak, mikor István haza tudott menni, hogy a malacokat megetesse. Vasárnap volt, és az utolsó szolgálata. Visszajön estére, majd még befut Nagybörzsöny felől a motorkocsi, az a pár hétvégi utas, kiránduló átszáll Szob felé, elmeneszti a személyt és vége. Hétfőn már a téeszbe megy reggel, a sógora ajánlotta be, jó helye lesz ott is. Állítólag a határban a vasutat a téesz megkapta bontásra, István elképzeli, hogy szedi fel a síneket, melyek 20 éven át munkát adtak neki. A köves makadámúton elviharzik egy csillogó autóbusz, porral borítja be a napfényes délutánt, és a bandukoló Istvánt, holnaptól ezek járnak már, és a kocsma hűvösére gondol, de ha 20 évig kibírta, hogy szolgálatban ne igyon, ezen a pár órán már nem múlik a becsülete. A Királyréti Erdei Vasút Magyarország egyik legrégebbi erdei vasútja. 1893-ban még csak fa- és kőszállításra építették 600 mm nyomtávval, a személyszállítást később, 1954-ben vezeték be. Az 1970-es évektől úttörővasútként is működött, 1978-81 között pedig átépítették 760 mm nyomtávra. Ma kizárólag a turistaforgalmat szolgálja. Óbudán 12 olyan helyet ismerünk, ahol rövidebb-hosszabb ideig téglát készítettek. Ezt az a nagy mennyiségű agyagkészlet tette lehetővé, amelyet már a római korban is használtak. A legkorábbi alapítású, és leghosszabb ideig, 234 évig működött a Margit kórház északi szomszédságában fekvő téglavető-téglagyár. Ezt 1737-ben az akkor Óbudát birtokló Zichy család feje, özvegy Zichy Péterné alapította (téglajele: GSB). Őt követte fia, gróf Zichy Miklós (téglajele: CNZ), majd özvegye Berényi Erzsébet. (téglajele: CEZ-CEB) A XIX-XX. századi térképek szerint a Bécsi út bal oldalán, a Perényi út és Farkastorki út közötti szakaszán létesült 1867-ben a „Victoria” téglagyár. Nevének eredete pontosan nem ismeretes. A gyár alapítását követően 1910-ig több tulajdonosa volt. A Külső-Bécsi út jobb oldalán terült el a Törökkő-dűlő, a Bécsi útra merőleges, hosszú, keskeny szántóföldi parcellákkal. Ezen a területen - ma Bécsi út 343. sz. alatt - 1893-ban alakult meg a Budapesti Tégla és Mészégető Gyár Rt. tégla, és más agyagáruk gyártására. Az új társaság feldolgozó-présházat, négy Hoffmann-kemencét és szárítószíneket építve nagyvonalú gyártelepítésbe kezdett. Piliscsévi Játékpark kisvasútja A 2002-ben megnyílt Parkban miniatűr vasúton is utazhatnak a látogatók. „Tegnap d. előtt értem a bányába, hol azonban se lakás se étkezési lehetőség nincs, így mi itt lakunk Dömösön és a rév-vel közlekedünk a bányába. Jelenleg nincs sok dolgunk, de még csak a kezdet nehézségei vannak. Nem tudom persze, hogy mire megindul a verkli, itt leszek-e?”
Ezekkel a sorokkal került postára ez a képeslap 1939. április 13-án.
Szob – a Csák-hegyi („Fehér”) kőbánya „nagy” siklója „Szobbi csákhegyi nagy fejtés” „Szobbtól éjszakra fekvő kőbánya, mely 30-35 év óta már műveltetik, ez előtt Wallenfeld Károly, jelenleg pedig Luczenbacher bérel, kitűnő minőségű szívós Biotittrachÿt, mely külömböző építési czélokra előnynyel használtatik, könnyen fejthető és megdolgozható” A SZOB - MÁRIANOSZTRAI KŐBÁNYA vonalat 1912-ben építették a márianosztrai kőbányában található andezit kőzet kiaknázására. Az üzemet két MÁVAG gyártású 78.01 szerkezetszámú, háromcsatlós SZOB 1 és SZOB 2 pályaszámú gőzössel indították [1398,0sor]. A két mozdony mellett hatvan kéttengelyes nyitott kocsi [J200,0sor] szolgálta a szállítási feladatokat. A fűtőház és a kőzúzda Szobon létesült. A kitermelt követ nagy darabokban rakták a kisvasúti kocsikba. A válogatás, finom kőzúzalék készítése Szobon történt. Itt adták fel a kőszállítmányokat a MÁV szerelvényeire, és a DUNAPARTI-RAKODÓN uszályokra. A hajózás kezdettől jelentős volt, a bánya tulajdonosának hajózási érdekeltsége is lévén. Tápiógyörgye - Ábrahámtelek (Kutyavasút) Tápiógyörgye közigazgatási területén belül a múltban két gazdasági jellegű vasút működött. A nép által csak Kutyavasútnak becézett közlekedési eszközt a hatvanas évek derekán számolták fel, azóta csak a nosztalgikus érzésekben él tovább egykori emléke. Történetének felidézése, írott formában való rögzítése fontos adalék lehet a község múltjának törődő megőrzéséhez. | ||
(c) Kisvasutak Baráti Köre Egyesület -
Impresszum -
Hír küldés -
Üzenet Belépés - Webmail - Intranet - FAV - EgyesületOnline |